Miközben Európa egy esetleges kereskedelmi háborúra készül, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban hivatalba lép, az EU két legnagyobb gazdasága nehézségekkel küzd. Míg Németországban tavalyhoz hasonlóan idén sem lesz növekedés, addig Franciaországban jövőre várhatóan kevesebb mint 1%-kal nő majd a gazdaság. Vajon Európa gazdasági stagnálása az elégtelen keynesi ösztönzők eredménye, vagy a túlságosan nagyra nőtt és nem elég rugalmas jóléti állam az oka a gondoknak? Akármelyik is igaz, egyértelmű, hogy azok, akik azt hiszik, hogy olyan egyszerű intézkedések, mint a magasabb költségvetési hiány vagy az alacsonyabb kamatok megoldhatják Európa problémáit, elszakadtak a valóságtól.
Németország gazdasági versenyképességének javítása érdekében sürgős intézkedésekre van szükség - ezt hangsúlyozta a Deutsche Bank vezérigazgatója egy londoni pénzügyi konferencián. Christian Sewing strukturális reformokat, a szabályozás enyhítését és az adóterhek csökkentését szorgalmazta, miközben figyelmeztetett az autópar további leépítéseire és a politikai megújulás szükségességére.
Németország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője, és Lengyelország, a legnagyobb nettó kedvezményezett, közös álláspontot fogalmaztak meg az uniós kohéziós politika jövőjéről. A két ország szerint a régiók szerepének megtartása mellett szorosabb összeköttetésre van szükség a strukturális és jogállamisági reformokkal. Az együttműködés azonban nem mentes a konfliktusoktól, hiszen a források elosztása továbbra is versenyhelyzetet teremt a tagállamok között.
A magyar kormánynak október 31. éjfélkor járt le a határidő, hogy elküldje a túlzottdeficit-eljárás kezelését célzó középtávú költségvetési és strukturális tervét, ez azonban nem érkezett meg – állította a Portfolio-nak több uniós diplomata. A kormányzati forrásaink pedig arról tájékoztattak, hogy ma estig küldhetik meg a dokumentumot. A strukturális kiigazítási és növekedési terv fontos részleteket fedhet fel a jövő évre tervezett költségvetési
Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke, éles kritikát fogalmazott meg Oroszország G20-as ülésen tett követeléseivel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háború, ellentmondásossá teszi a nemzetközi együttműködésre vonatkozó orosz felhívásokat.
Az Európai Bizottság elfogadta a Jordániának nyújtandó új, 500 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatásra (MFA) vonatkozó javaslatot - közölte hétfőn a brüsszeli testület.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatása lehetőséget teremt arra, hogy Ukrajna erős maradjon - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, miután megbeszélést folytatott a kijevi látogatáson tartózkodó Krisztalina Georgievával, az IMF vezetőjével.
Előterjesztette szerdán az eurózóna közös költségvetésének egyik fontos eszközére az irányítási keretet az Európai Bizottság, ami azért érdekes Magyarország számára is, mert önkéntes módon az eurózónán kívüli tagállamok is "beszállhatnak" az eszközbe, de azért támadja az eszközt a magyar kormány, mert félelme szerint forrásokat von el a Magyarország számára kulcsfontosságú kohéziós politika területéről, illetve a forráselosztás képletében a fejlettségi szintet nem megfelelően vennék figyelembe.
A ma hajnalig tartó ülésen csak részmegállapodás született a 2021-2027-es EU-s költségvetés keretében létrehozandó eurózónás költségvetésről és a napvilágot látott információk alapján még nem dőlt el, hogy ebből a kasszából Magyarország úgy is kaphat-e forrásokat, hogy még az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe sem lép be.
Várhatóan csak kis összegű, 22 milliárd eurós lesz a külön költségvetési eszköznek beharangozott eurózónás büdzsé, és nem külön, hanem a 2021-2027-es közös EU-s költségvetésen belül jön létre - foglalja össze a június 13-i nagy döntés előtti legfrissebb fejleményeket a Bruxinfo. A cikk tartalma teljes fordulat felé mutat, hiszen Magyarország a jelek szerint még akkor is kaphatna pénzt ebből az eurózónás költségvetésből, ha nem lép be az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe, igaz ez az összeg várhatóan nem lenne hatalmas.
Spanyolország "lenyűgöző" reformokat hajtott végre, amelynek köszönhetően az ország gazdasága a korábbinál sokkal ellenállóbb, fellendülése erős, azonban strukturális kihívásokkal kell szembenéznie középtávon, amelyek kezelésére megfelelő stratégiára van szükség - ismertette megállapításait Andrea Schaeter, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) spanyol missziójának vezetője egy keddi madridi sajtótájékoztatón.
Hanyatló világkereskedelem és globalizáció, egyre nagyobb kockázatokat rejtő kötvény-, részvény- és ingatlanpiaci anomáliák, tehetetlenné váló monetáris politika, vagyoni egyenlőtlenségek: röviden így jellemezhető a világgazdaság nem túl fényes helyzete az OECD átfogó elemzése szerint. A tüneti kezelés már nem elég, minél hamarabb, átfogó reformokkal a probléma gyökerét kell megtalálni, ha el akarjuk kerülni az összeomlást.
A foglalkoztatás élénkítése érdekében Magyarországnak folytatnia kell a munkára rakodó terhek csökkentését, különösen az alacsony jövedelműek esetében, valamint többet kell áldoznia a humántőkére és a kutatás-fejlesztésre ahhoz, hogy javítani tudja a termelékenység területén tapasztalt lemaradását a fejlett OECD országokhoz képest - állapította meg a szervezet nem rég megjelent időközi jelentésében, melyben a már korábban azonosított reformprioritások terén elért eredményeket szedte össze.
Az ehhez szükséges megállapodásokat már részben meg is kötötte a kormány.
A következő két hétben újabb egyeztetés jöhet a háború lezárásáról.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ankara szerepvállalásáról nyilatkozott.
A magyar közlekedéstörténet legnagyobb szállítmánya 750 tonnát nyom.
Tíz év alatt az internetes oldalak 40 százaléka tűnt el.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
